A Lovak viselkedése
(rossz szokások) 


 A legjellemzőbb, általában unalomból kialakuló rossz szokások az úgynevezett karórágás és a levegőnyelés, illetve a kettő kombinációja. A karórágó ló valamilyen tárgyra (etető, boksz szélére, karámfára) feltámasztja a felső állkapcsát, nyakát előrenyújtja, torkát kiöblösíti, és lenyeli a levegőt. Egyes lovak ezt eltérő módon, fejüket előre lengetve, szájukkal tátogva teszik meg ugyanezt. Ez a szokás komoly egészségügyi problémák forrása lehet: a levegő megtölti az állat gyomrát, így kevesebbet eszik, ez kondícióromláshoz vezet, súlyos esetben kólika előidézője is lehet. Szintén unalom, illetve túlfűtöttség lehet az okozója a szitálásnak (a ló hol egyik, hol másik elülső lábára nehezedik, oldalra himbálja magát) és a dobogásnak („istállójárás”). Ezeket a rossz szokásokat megelőzni rendszeres, elegendő munkával, lehetőség szerint sok társas karámozással, legeltetéssel lehet. Ha egy lónál megjelenik valamelyik probléma, még csírájában el kell fojtani, mert ha már rászokik, leszoktatni nagyon nehéz. A rossz tapasztalatok vagy a nem megfelelő bánásmód szintén sok magatartásbeli probléma előidézője lehet. Ha egy ló dominanciát mutat az emberrel szemben, az komoly balesetveszélyt jelent a lovas vagy a gondozó számára. Főleg a csikókori nevelés során szerzett tapasztalatok döntőek ebből a szempontból, fontos a határozottság és a szigorú következetesség. A csikó a szociális viselkedésformákat a vele együtt élő egyedektől tanulja el, környezetéből „lesi el” a mintát, és ez meghatározó lesz további élete során. Túlzott agresszív viselkedést a lovak egymással szemben is mutathatnak, ennek leggyakoribb oka a társas kapcsolatok gyakorlásának hiánya. Ha ez már csikókorban előkerül, a ló későbbi viselkedését is előrevetíti. Sajnos a probléma önmagát generálja: egy fajtársaival agresszív lovat nem fognak összeszoktatni más lovakkal, így nem fogja tudni megtanulni a megfelelő szociális magatartást. Szintén embert veszélyeztető rossz szokás a harapósság, rúgás, vágás. E tulajdonságok hajlama öröklődik, de kiváltó inger (pl. rossz tapasztalat) hiányában nem jelennek meg. Az ijedősség visszavezethető idegrendszeri terheltségre (ezáltal öröklődik), de gyakran valamelyik érzékszerv (általában a szem) gyengesége okozza. Van, hogy csak bizonyos helyzetektől fél a ló (pl. kötőfékszaggatás – lekötéstől való félelem), ezekben az esetekben fokozatosan hozzá lehet szoktatni a lovat a félelmet kiváltó ingerhez. Rossz tapasztalat (kemény bánásmód) vagy túlérzékeny száj vezethet a fej féltéséhez, ágaskodáshoz, sőt, gyakran az elragadás hátterében is ez áll. Ezek szintén következetességgel és óvatossággal kerülhetőek el. 
 

 

A lovak hangulata:

 

 A legtöbb esetben el lehet dönteni, hogy milyen kedve van a lónak, ha megnézed a szemét, fülét, orrát. Ha tanulmányozod a különböző kifejezéseket a pofáján, észreveheted, hogy igazán elégedett-e vagy sem.

 

 Fülek állása

 Legtisztábban akkor látod, hogy milyen kedve van a lónak, ha megnézed a fülét. A lovak  a fülüket abba az irányba fordítják, amerről valami felkelti az érdeklődésüket. A lovak szinte "látnak" a fülükkel. Pl. amikor vágtázol egy akadály felé és a ló fülei előre állnak (hegyezi a füleit), akkor biztos lehetsz benne, hogy az ugrás sikerülni fog. Amikor viszont a füleit visszafelé fordítja, akkor lehetséges, hogy a ló beleugrik az akadályba vagy megtorpan előtte. Az is lehetséges, hogy a ló hegyezi a fülét és mégis bizonytalan. Ebben az esetben a ló rendkívül mereven rohan az akadály felé vagy ellenszegül. Váljon szokásoddá hogy folyamatosan tanulmányozod a lovadat és próbáld meg megérteni a hangulatát! Képesnek kell lenned arra is, hogy olvass lovad gondolataiban. Mire megtanulod a kifejezéseket egy ló pofájáról leolvasni, meg fogsz lepődni, mennyi különböző kedv, hangulat létezik és milyen könnyű eldöntened, milyen kedve van a lovadnak.

 Beszélő orrok

 Nagyon sok lónak igen kifejező orra van. Az ijedt ló orra teljesen kitágul. Ez történhet akkor is, ha játszanak. Ha felfelé fordítják orrnyílásukat, azt jelenti: Vigyázz! A ló felhúzza az orrát, ha az első jelét látja valamilyen veszélynek vagy ha fájdalmat érez, illetve valami zavarja. Ha a ló figyel, vizsgál valamit vagy más lovakkal találkozik, akkor hegyezi a fülét. Orrnyílásai valamelyest kinyílnak, a felső püttye (=ajak) előrecsúszik, és mozgatja, mialatt szaglássza figyelme tárgyát. Amikor a ló megijed, hátrafelé fordítja, és leszorítja füleit - "sunyít" - és orrlyukait nagyra nyitja, néha még vicsorog is. Nagyon fontos, hogy ismerd a lónak ezt a tulajdonságát, így elkerülheted, hogy belédharapjon. Amikor a ló ásítozik, általában unatkozik vagy nem kap elég friss levegőt, pontosan úgy, ahogy mi is ásítozunk. A ló felemeli a fejét, fülei előrehajolnak - csakúgy, mint az ember - a szája nagyra tágul, alsó, felső ajka hátrahúzódik, így tisztán láthatók a fogai. A szemét félig becsukja.

 

 Izmok

 A ló izmai ugyancsak mutatják, hogy érzi magát. Ha a ló ijedt vagy izgatott, az izmai megfeszülnek. A nyaka tapintásával már érezheted, hogy a ló izgatott. Ha valami felizgatja a lovadat, szállj le a ló hátáról és sétáltasd, miközben veregesd meg a nyakát és nyugtasd meg, hogy eleressze magát. Amikor ellazítja magát, észre fogod venni, hogy izmai elernyednek és nem remeg többé, kivéve, ha fázik.

 

 Farok

 A ló a farkával is kifejez valamit. Ha behúzza a hátsó lábai közé, ez izgatottságról tanúskodik, ha felcsapja  a farkát, ez azt jelenti, hogy éber és jókedvű. Ha ernyedten lógatja, akkor valószínűleg álmos vagy beteg.

Néhány lófajta, melyet arabbal kereszteztek, és maguk az arabok is farkukat mindig magasba emelve tartják, mely nyugtalan vérük állandó jele.

 

A Lovak beszéde

 A lovak hangja egy másik lehetőséget ad érzéseik felismerésére. A rövid felnyerítés  rendszerint az üdvözlés egyik jele. A nyerítési izgalmat, élvezetet jelent. A sikítás általában a tiltakozás jele pl. egy fájdalmas csípés után. Az üvöltés ritka a lovaknál. De a csődör üvöltése vetélytársával szemben valóban szó szerint vérfagyasztó lehet.

 Játszadozás a füleivel

 Amikor a fülek hátrafelé fordulnak, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy rossz kedve van a lónak vagy fél. Akkor is hátrafordítja a fülét, ha azt hallgatja, hogy mi történik mögötte. Néha egyik füle előre néz, míg a másik hátra. Ez azt jelenti, hogy a ló egyszerre két irányba is figyel, vagy azt, hogy a ló zavartnak és bizonytalannak érzi magát.

Oldal: Lovak viselkedése, testbeszéde
>Sweet My Horse< - © 2008 - 2024 - horsefans.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat